Másodjára kaptunk hitelt. Elsőként az Uber sofőrtől, mert elfelejtettük átállítani hogy ne kp fizetés legyen, majd az Argentinába tartó buszon, ahol nem lehetett kártyával fizetni, de elvisz minket és a határ túloldalán majd váltunk pezót. El lehet ezt képzelni arra felé, ahol mi élünk? 
Szóval határt léptünk. Foz de Iguaçu városból egy szakadt külvárosi busszal surranhatunk át az Iguazu folyó másik oldalára, kilépni a brazil oldalról egyszerű volt, mint a faék, belépni az argentínra pedig kis sorbanállás és néhány kérdés megválaszolását követően abszolválható. Puerto de Iguazu város már első blikkre is megnyerőbb volt a brazil testvérénél: igazi mediterrán hangulat, színes épületek, este élettel teli hangulatos bárok, éttermek sokasága, 90 és 100% közötti páratartalom és konstans 27-35 ºC - nyamm!. Teljesen a tesóváros ellentetje, aminek kifejezetten örültünk, kellett ez a lelkünknek, amit amúgy egész délután cirógattunk a vízesés ezen oldalán!
A Nemzeti Parkban egy kisvonattal juthatunk el A-ból B-be és bár az Ördög torka kilátót nemrég elvitte az áramlat és az a rész most le van zárva, a külső- és belső köröket bejárva így is számos helyen tátva maradt a szánk!
A sűrű esőerdőben kiépített, nem túl megterhelő útvonalon sétálhátunk a folyó mentén, mely egyes helyeken egy csendes öböl, máshol pedig egy ordító zuhatag. Ezen a szakaszon szemből és felülről is csodálhatjuk a természet ezen csodáját, egy délután alatt pedig kényelmesen teljesíthető minden megálló.
Naplemente közeledtével már a tukánok is előkerültek a lombok között, mi pedig hosszas percekig álltunk egyhelyben, hogy egy-egy jó képet készíthessünk róluk. Azt hiszem, nem leszek természet fotós - sem türelmem, sem karizmom nincs hozzá, de talán így is sikerült egy-egy értelmes képet csinálni róluk! (Jajj, mennyivel könnyebb volt Kenyában a szafarin )
)Egy kellemes, hajnali 5-ös kelés után már a reptéren vagyunk, percek múlva indul a járatunk Buenos Airesbe, ami azóta álmom, hogy meglátogassam, mikor 2016-ban a Lufthansánál kezdtem dolgozni és az akkori kedvezményem miatt már elérhetőbbé vált számomra is. Nos, az ott töltött 3 évben ide nem jutottam el, de mint ahogy már a tegnapi posztban is utaltam rá: ízig-vérig utazóként minden nyaralásunk egy megállás nélküli felfedezés és ha már ennyire közel kerültünk az Messi városához, olyan nincs, hogy nem töltünk el ott néhány napot! Még akkor is, ha mára is és holnapra is esőt mondanak 
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://notripphobia.blog.hu/api/trackback/id/tr8618847690
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
